Az ezek utáni események ezt a közjátékot teljesen elmosták, jelentéktelen, feledésre érdemes eseménnyé vált. Ez a háború már egyre inkább egy saját magánháború képét kezdte felölteni a hazafelé menetben. Csak még azt nem tudtuk, hogy merrefelé van hazafelé, és hogy egyáltalán van-e még „Haza”!
Minden jel arra mutatott, hogy az oroszok egy erőszakos felderítést végeztek még a tiszai átkelő előtt, ezért jobbnak láttuk ezen a helyen állást foglalni, itt éjszakázni és esetleg színlelt támadással felvonulásra kényszeríteni őket, mialatt főerőink átkelnek a Tiszán Tokajnál, ha még létezik a híd. Elszórt tanyák voltak errefelé, mindenkinek jutott valami tető a feje fölé és szalma a dereka alá. Az őrségek felállítása után horkolt az ezred.
Október vége felé jártunk, az időjárás egyre kellemetlenebbé vált az éjjel-nappali szabadban való tartózkodásra, ezért a védelmi vonal és a nyugvóhely kialakításakor igyekeztünk lehetőleg falvakat keresni. Az oroszok különben sem igen szerették a helységharcokat. Ez érthető is, mert ők voltak idegenben, és a lakosság magatartásával is számolniok kellett.
A tokaji hídon még átkeltünk. Azért írom, hogy „még”, mert a németek már rég átkeltek, csak a magyar egységek voltak hátra, és a hidak még nem voltak felrobbantva. November első napjaiban szűnt meg a tokaji átkelő, ezért az oroszok ebben az időben — szokásuk szerint — vízszint alatti hidat építettek, s azon keresztül alakították ki hídfőállásukat.
A Tiszán átkelve a folyó jobb partja mentén folytak a tartósabb küzdelmek a hídfőállás körüli ellentámadások, közelharcok. A helyszínek: Tokaj, Báj, Sebő-tanya, Prügy, Mezőzombor, Tállya, Ond, Szerencs.
Minden jel arra mutatott, hogy az oroszok egy erőszakos felderítést végeztek még a tiszai átkelő előtt, ezért jobbnak láttuk ezen a helyen állást foglalni, itt éjszakázni és esetleg színlelt támadással felvonulásra kényszeríteni őket, mialatt főerőink átkelnek a Tiszán Tokajnál, ha még létezik a híd. Elszórt tanyák voltak errefelé, mindenkinek jutott valami tető a feje fölé és szalma a dereka alá. Az őrségek felállítása után horkolt az ezred.
Október vége felé jártunk, az időjárás egyre kellemetlenebbé vált az éjjel-nappali szabadban való tartózkodásra, ezért a védelmi vonal és a nyugvóhely kialakításakor igyekeztünk lehetőleg falvakat keresni. Az oroszok különben sem igen szerették a helységharcokat. Ez érthető is, mert ők voltak idegenben, és a lakosság magatartásával is számolniok kellett.
A tokaji hídon még átkeltünk. Azért írom, hogy „még”, mert a németek már rég átkeltek, csak a magyar egységek voltak hátra, és a hidak még nem voltak felrobbantva. November első napjaiban szűnt meg a tokaji átkelő, ezért az oroszok ebben az időben — szokásuk szerint — vízszint alatti hidat építettek, s azon keresztül alakították ki hídfőállásukat.
A Tiszán átkelve a folyó jobb partja mentén folytak a tartósabb küzdelmek a hídfőállás körüli ellentámadások, közelharcok. A helyszínek: Tokaj, Báj, Sebő-tanya, Prügy, Mezőzombor, Tállya, Ond, Szerencs.
