A rendszeres járőrözés már magában is egy hegymászással egybekötött sport volt, de azért egy kis változatosság sem ártott. Ezért kijelöltem az út és a Tatros közötti sík terepen egy futballpályát. A terepet kiegyengettük, és két kapu építésével készen állt a pálya, amelyen majdnem mindennap (úgy délután 6 óra után) nagy meccseket játszottunk. Hol az egyik csapatban, hol a másikban játszottam, és érdekes módon eleinte mindig az én csapatom győzött. Később aztán ügyeltem, hogy a másik is győzhessen, s akkor aztán nagy volt a boldogság.
A pálya közelében megterveztem a strandot, hogy játék után és máskor is meg tudjanak fürdeni friss, tiszta vízben. A Tatrost egy alkalmas helyen kiszélesítettük, majd utána kimélyítettük. Az egész munkálat nem tartott tovább két napnál, és elkészült a strand.
Az utolsó békés napok egyike (1944. nyár)
Ezen az utolsó békenyáron az őrs közelében bérelt lakást családjának Vákár Laji zászlós, az őrs beosztott tisztje. Felesége, Bözsi két édes kisfiával nyaralt itt a férje közelében. Nappal, a melegben kijártak a saját strand mellé napozni s fürdeni Plútó nevű kutyájukkal együtt. Akkor mesélte el nekem Laji, hogy ez a nagy testű dán dog mi mindent tud. A kutya oktatását lustaságból kezdte el. Az ő feladata volt ugyanis az első emeleti csíkszeredai lakásukba felhordani a tüzelőfát. Egyszer, amikor a lustaság már kellő szintet ért el, elkezdte a kutyát betanítani arra, hogy hordja fel darabonként a felaprított fát. Plútó, nagyon tanulékony lévén, egy nap alatt betanulta a leckét.
Gyakran megesett, hogy Bözsi néha úgy eltűnt, hogy Laji egész nap nem tudta megtalálni. Ez adta az ötletet, hogy a kutyát szépen megtanítsa arra, hogy: „Plútó, hozd haza Bözsit!” Ha nem láttam volna saját szememmel, el se hinném, de a kutya megtanulta a leckét. Bözsi a strandon volt a gyerekkel, a kutya pedig a háznál, Lajival. A parancsra, hogy „hozd haza Bözsit,” Plútó nekirugaszkodott, átugrotta a kerítést, és tíz perc múlva a csuklójánál fogva odavonszolta Bözsit. Ugyanezt a módszert alkalmazta Laji Csíkszeredán is, ha Bözsi túl sokáig maradt a piacon. Onnan is hazahozatta Plútóval, mint ahogy természetesen bármilyen más helyről is. Amit Bözsi útközben mondogatott, azt gondolom, ildomosabb nem reprodukálni.
Vákár Bözsi és Lajika a katonák közt (1944. július)
Bátyám az Erődparancsnokságról és Vákár Lajika (1944. nyár)
Vákárék háboró utáni lakhelye Csíkszeredán (1988)
Plútó híres kutya lett a környéken, még a „portréját” is megfestette Nagy Imre, az Európa-szerte híres festő. A harcok kitörése után a gazdája után ment az első vonalba, s ott valószínűleg „elesett”. Laji három napig kutatta az első vonalakban, de nem talált rá. Ő maga is majdnem hősi halott lett, tiszta szerencse volt, hogy a sapkájának bőrsimlédere felfogott egy gránátszilánkot.
E hónap végén érkezett meg a 70. hv. csoportparancsnokság értesítése (Dittróy ezredes aláírásával), hogy a tavasszal beadott kérelmemet (melynek értelmében légi megfigyelő tiszti állományba szerettem volna kerülni) elutasították. Egy tervem tehát kútba esett. Arra gondoltam ugyanis, hogyha már katona lettem, akkor jó lenne elérni a legmagasabb fokozatot. A Hadiakadémiára (vezérkari iskola) való jelentkezésnek pedig egyik feltétele volt, hogy előzetesen legalább két fegyvernemnél kellett tapasztalattal rendelkezni. Ezek szerint ez most nem aktuális. Itt van rám szükség.
A 70. csoportparancsnokság elutasító végzése
A pálya közelében megterveztem a strandot, hogy játék után és máskor is meg tudjanak fürdeni friss, tiszta vízben. A Tatrost egy alkalmas helyen kiszélesítettük, majd utána kimélyítettük. Az egész munkálat nem tartott tovább két napnál, és elkészült a strand.
Az utolsó békés napok egyike (1944. nyár)
Ezen az utolsó békenyáron az őrs közelében bérelt lakást családjának Vákár Laji zászlós, az őrs beosztott tisztje. Felesége, Bözsi két édes kisfiával nyaralt itt a férje közelében. Nappal, a melegben kijártak a saját strand mellé napozni s fürdeni Plútó nevű kutyájukkal együtt. Akkor mesélte el nekem Laji, hogy ez a nagy testű dán dog mi mindent tud. A kutya oktatását lustaságból kezdte el. Az ő feladata volt ugyanis az első emeleti csíkszeredai lakásukba felhordani a tüzelőfát. Egyszer, amikor a lustaság már kellő szintet ért el, elkezdte a kutyát betanítani arra, hogy hordja fel darabonként a felaprított fát. Plútó, nagyon tanulékony lévén, egy nap alatt betanulta a leckét.
Gyakran megesett, hogy Bözsi néha úgy eltűnt, hogy Laji egész nap nem tudta megtalálni. Ez adta az ötletet, hogy a kutyát szépen megtanítsa arra, hogy: „Plútó, hozd haza Bözsit!” Ha nem láttam volna saját szememmel, el se hinném, de a kutya megtanulta a leckét. Bözsi a strandon volt a gyerekkel, a kutya pedig a háznál, Lajival. A parancsra, hogy „hozd haza Bözsit,” Plútó nekirugaszkodott, átugrotta a kerítést, és tíz perc múlva a csuklójánál fogva odavonszolta Bözsit. Ugyanezt a módszert alkalmazta Laji Csíkszeredán is, ha Bözsi túl sokáig maradt a piacon. Onnan is hazahozatta Plútóval, mint ahogy természetesen bármilyen más helyről is. Amit Bözsi útközben mondogatott, azt gondolom, ildomosabb nem reprodukálni.
Vákár Bözsi és Lajika a katonák közt (1944. július)
Bátyám az Erődparancsnokságról és Vákár Lajika (1944. nyár)
Vákárék háboró utáni lakhelye Csíkszeredán (1988)
Plútó híres kutya lett a környéken, még a „portréját” is megfestette Nagy Imre, az Európa-szerte híres festő. A harcok kitörése után a gazdája után ment az első vonalba, s ott valószínűleg „elesett”. Laji három napig kutatta az első vonalakban, de nem talált rá. Ő maga is majdnem hősi halott lett, tiszta szerencse volt, hogy a sapkájának bőrsimlédere felfogott egy gránátszilánkot.
E hónap végén érkezett meg a 70. hv. csoportparancsnokság értesítése (Dittróy ezredes aláírásával), hogy a tavasszal beadott kérelmemet (melynek értelmében légi megfigyelő tiszti állományba szerettem volna kerülni) elutasították. Egy tervem tehát kútba esett. Arra gondoltam ugyanis, hogyha már katona lettem, akkor jó lenne elérni a legmagasabb fokozatot. A Hadiakadémiára (vezérkari iskola) való jelentkezésnek pedig egyik feltétele volt, hogy előzetesen legalább két fegyvernemnél kellett tapasztalattal rendelkezni. Ezek szerint ez most nem aktuális. Itt van rám szükség.
A 70. csoportparancsnokság elutasító végzése