Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj

Felvirradt az első harci nap (aug. 30.), melyet legfőképpen az ellenség erőszakos felderítései jellemeztek. Tüzérségük, aknavetőik belőtték magukat a vélt vagy felderített célpontokra. Mi pedig javítottuk állásainkat, és beástuk magunkat. Megszerveztem a mélységi védelmet,…

A másnapom (29-e) tájékozódással telt. Felderítettem az egész Gyimes-völgy napi védelmi helyzetét. Kiépítettem a telefonvonalakat, ez volt a legsürgősebb feladat. A szoros védelmére a felsőbb parancsnokság is igen ügyelt, ez abból derült ki, hogy talán Erdélyben az egyetlen…

Ettől az időponttól kezdve majd egy egész nap történései kiestek emlékezetemből, ami úgy értendő, hogy nem most, hanem akkor sem emlékeztem arra, hogy én hogyan kerültem egy nagy fa alá a szoros felé lejtő hegyoldalon, hová lett az egységem, ki hová vezényelte. Ezeken a…

Kételkedéssel és aggodalommal eltelve indultam jelentkezni a német százados harcálláspontjára. Magammal vittem szolgálatvezetőmet, Czakó törzsőrmestert, aki géppisztollyal volt felszerelve. Tájékoztattam őt a várható eseményekről. Azt ugyanis már eldöntöttem magamban, hogy…

A gyimesbükki őrs hadifelszerelése és a harctérre való indulása 1944. augusztus 28-án kezdődött meg. Lázas készülődés volt: a vadonatúj ruházat és felszerelés, fegyverzet, lőszer kiosztása, lovak nyergelése. Az egész környék az új bőrszagtól illatozott. A csendes —…

1944. aug. 25. Gyönyörű szép nyárvégi nap ragyogott, a havasok zöldje és fenyves erdei békésen néztek vissza rám, a Tatros-patak vidáman fickándozva zakatolt a medrében. Nehéz volt elhinni, hogy rövid idő múlva mindezeket gránátok fogják szaggatni, s a békés csendet hamarosan…

Ahogy közelgett a nyárvég, úgy közeledett a szovjet térnyereség a harctereken a Kárpátok felé. A Iaşi (Jászvásárhely) környéki harcokban a német és román erők nem voltak képesek megfelelő ellenállást kifejteni, aminek következtében kedvező széljárásnál már…

A rendszeres járőrözés már magában is egy hegymászással egybekötött sport volt, de azért egy kis változatosság sem ártott. Ezért kijelöltem az út és a Tatros közötti sík terepen egy futballpályát. A terepet kiegyengettük, és két kapu építésével készen állt a pálya,…

1944 nyarán voltunk már. A hegyek között is tikkasztó meleg uralkodott. Hogy mi vett rá erre a kirándulásra, azt ma sem tudom megmagyarázni magamnak. Éjszakánként azon töprengtem, hogy mi is lesz itt a kifejlet. Nagy belső nyugtalansággal latolgattam, hogy vajon mi fog történni a…

A Pipás magaslatát a határkiszögelés és az innen induló lejtők és emelkedők központi hellyé avatták, legalábbis az én részemre, ezért elhatároztam, hogy ide vagy ennek közelébe egy kisőrsöt építek, mert a szomszéd legközelebbi őrs innen nagyon messze van. Innen a…

A határtárgyalások egyre sűrűsödtek, főleg a visszavonulások és német átcsoportosítások miatt. Tolmácsom Vákár Lajos, beosztott zászlósom volt, aki kifogástalanul beszélt románul. Egyes dolgokat én is megértettem — mivel a gimnáziumban latinul, az Akadémián pedig…

A német tábori csendőrökkel akadt még ezután is dolgom. Jöttek a szerelvények egymás után — német szerelvények —, amelyek tele voltak „kiürítési” anyagokkal. (Ugye milyen szép körülírás ez?) Az állomásfőnök barátom jóvoltából néha belenéztem a…

Mihelyt kitavaszodott, kineveztek Gyimesbükkre őrsparancsnoknak s egyben helyőrségparancsnoknak is. A pályaudvar forgalma igencsak fellendült a német visszavonulások, valamint a keleti arcvonalon a harcot befejező olasz csapatok visszavonulása miatt. A Gyimesi-szoros igen fontos…

A Gyimesi-szoros a temető felől (1976) Ugyanaz a látkép két évtized múltán (1998) A temető, a vasúti híd és a kápolna (1976) A képolna (1976) A gyimesbükki őrs a Rákóczi-várról nézve (1943. október 27.) Ugyanaz a látkép három évtized múlva (1976) A műút…

Még az egyik helyettesítési időszakban, az ősszel történt, hogy a határforgalom sűrűsödésével (a különböző német és németekkel együtt harcoló, átállott szovjet egységek miatt) az őrs ellenőrzésére igen kevés időm jutott. Ezt azzal próbáltam ellensúlyozni, hogy…

Valamelyik korábbi gyimesbükki helyettesítés idején engedélyt kértem a zászlóaljamtól, hogy Gyimesbükktől az Uz völgyéig a pikétek (román őrsök) lefotózása céljából engedjenek három-négy napra pontosan a határ vonalán, egyedül — kemény tél lévén —…

Szabadságon zsávolyban (Székesfehérvár, 1943. nyarán) A Rönk-patak szádában (1943. október 19.) Kis pihenő a Rönk-patakban a derék hegyi mulival Menyasszonyom és édesanyja Dénes kíséretében (1944) Menyasszonyom és édesanyja Dénessel (1944. február-március) Rudán…