Sebő Ödön: A halálra ítélt zászlóalj

1944 telén, amikor már hadműveleti területté minősült a határvidék a háború közeledte miatt, szabadságolások már nem voltak kiadhatók. Emiatt a legénység szüleit vagy hozzátartozóit meghívtam Mihályszállásra vendégségbe, ahol a vendégeket jóltartottam, és megnézhették…

A mihályszállási őrsnek három kisőrse volt. Északon a barátosi kisőrs, kb. 15 km-re Mihályszállástól, ettől délre, Barátostól 5 km-re a bálványosi kisőrs, az 1534-es háromszögelési pont mellett. Ez alatt eredt a Bálványos-patak, amely Gyimesbükknél ömlött a Tatrosba. A…

Fadöntés Mihályszálláson (1943) A mihályszállási örsépület alulról (1943) Mihályszállás (1943) Mihályszállási "luxus" szállásom (1943) Ebéd előtti ima... ... és ebéd Mihályszálláson (1943) Mihályszállási panoráma (1943) Kilátás Mihályszállásról…

A marosvásárhelyi szép napok – fogkezelésekkel súlyosbítva – véget értek. Indulás haza a 32-esekhez, ahol már várt rám az áthelyezésem Mihályszállásra, őrsparancsnoki beosztásba. Mihályszállás egy magassági pontnak az elnevezése volt, amely 1466 méter magosan, néhány…

Ebben az időben a mihályszállási őrs parancsnok nélkül maradt, és engem szándékoztak oda kinevezni. Ez nem ment simán, mert a 32. zászlóalj orvosa, Mike Gyula orvos százados jelentése alapján hosszabb fogászati kezelésre kellett bevonulnom Marosvásárhelyre. (Egyik zápfogam…

Közben zajlott a háború, és úgy láttam, hogy nem akar úgy bejeződni, mint ahogyan valamikor elképzeltem. Egyre biztosabbá vált számomra, hogy ezt a borzalmat nem fogom tudni kikerülni. Nemcsak a személyes sorsom izgatott, hanem az is, hogy tudtam, ismét el fogjuk veszíteni Erdélyt.…

Kund Béla alezredes úr társadalmi kötelezettséget is kimért reánk. Nem tudni, hogy milyen kapcsolatok eredményeképpen, de egy szép napon Merán gróf és leánya jelentek meg Gyimesfelsőlokon, síturára jöttek. Engem és Szepesváry Bécit jelölték ki síkísérőnek és…

Nagy esemény volt még ezen a télen a gyimesi bál is, amelyre messzi földről eljöttek a székelység meghívottai. A gyimesbükki állomás épületében lévő királyi váróteremben rendezték meg. Valószínű, hogy a román uralom alatt is erre használták a termet, mert igen jó…

Már korábban kinéztem magamnak még a szigorú téli időben az Ugratetőt, az Ugrapataka és a Borospataka között húzódó gerincet, amely az Apahavastól kezdetben gyengéden, majd meredekebben lejt Gyimesfelsőlok vasútállomásáig. Ezt a kirándulást egyszemélyesre terveztem.…

Téli kihelyezett gyakorlaton az éjjeli szállás előtt (1943) Szepesváry Béla főhadnagy (1943) A századkörletek (1998) A laktanyaépületek másik oldala (1998) A laktanya székelykapus bejárata (1998) A nős tiszti épületek (1998) Téli menetgyakorlat. A zászlóalj…

A 32. határvadász zászlóaljhoz kerültem. Ilyen, hegyi felszerelésű zászlóalj csak négy volt az országban. Izgatottan mentem a Keleti pályaudvarra, hogy helyőrségemhez utazzam. Szerencsémre itt találkoztam egy szintén 1942. június 18-án avatott hadnaggyal, Szalay Lóránddal, aki…

A M. K. Honvéd Ludovika Akadémia főhomlokzata 1940 nyara is eltelt, és közeledni látszott a leszerelés. Úgy nézett ki, hogy szeptemberben, tartalékos zászlósként fogunk leszerelni. Mivel közben felemelték a szolgálati időt két évre, ennek most szeptemberben kellett volna…

Ismét találkoztunk mindhárom zászlóaljbeli karpaszományosokkal, még az aszódi zászlóaljbeliekkel is, akiket ritkábban látunk, mint a budapestieket. Az iskola végeztével a megfelelők hadapród őrmesterré léphettek elő. Ez már valamiféle tisztjelöltséget jelentett. Ebben az…

A karpaszományos tanfolyamon az egész ezred tisztes önkéntese részt vett. Ott ismertük meg az ezred tartalékos tisztjelöltjeit. A kiképzés még egy fokkal keményebb volt, mint a századnál. A tisztképzés alapeszméje az volt, hogy még a tartalékos tisztnek is a legalsó sorban kell…

Felsőkereskedelmiben érettségiztem, Székesfehérvárott, 1938-ban. Nem sokkal előtte egy országos tanulmányi versenyt nyertem meg a Vas utcában. A díj száz pengő és egy biztosított állás volt a Magyar–Olasz Bankban. (Azért éppen ott, mert olasz szakos voltam, és közepesen…

Aki rászánja magát arra, hogy ezt a visszaemlékezést elolvassa, azt előre figyelmeztetem, hogy a felidézett események már több mint 50 évvel ezelőtt történtek. Az emlékezés ennyi idő után ugyancsak megkopott, és a rendszeres írás megkezdése előtt magam is attól tartottam,…

A szovjet hadsereg, az átállt román haderő közreműködésével, 1944. szeptember 23-án két helyen is átlépte a trianoni magyar határt. (Csanádpalota, Battonya.) A magyar 2. hadsereg rövid, elkeseredett csatákban (Arad, Torda) vereséget szenvedett.Ugyanekkor azonban a…